Biológia

It seems we can’t find what you’re looking for. Perhaps searching can help.

Scroll to Top

Csengetési rend

Az alábbi táblázatban a gimi csengetési rendjét találjátok

Óra
Csengetés
1. óra
7:30-8:15
2. óra
8:20-9:05
3. óra
9:15-10:00
4. óra
10:15-11:00
5. óra
11:10-11:55
6. óra
12:00-12:45
7. óra
12:50-13:35
8. óra
13:55-14:40

Fogadóórák

Intézményünkben a fogadóórák ideje fix időpontban történik, amit külön hirdetményben teszünk közzé. 

Kérjük érdeklődj a tanulmányi osztályon, vagy a kréta felületén. 

Iskolánk a sporttagozatra azokat a diákokat várja, akik a jövőben sporttal kapcsolatos tanulmányokat szeretnének folytatni, melynek segítségével edzői, sportszervezői, testnevelő tanári pályára készülhetnek fel.

A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium törekszik arra, hogy a sportoló tanulók speciális igényeihez igazodó nevelést- oktatást biztosítson. Segíti a sportoló tanulók iskolai és sportbeli kötelezettségeinek összehangolását, hogy választott sportágukban képességeiknek megfelelően a legjobb eredményeket tudják elérni, emellett alkalmassá váljanak a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.

A testnevelés tagozatos képzés az állami előírásoknak megfelelő óraszámban oktatja majd a kerettantervben meghatározott elméleti tantárgyakat is.

A tagozatra való felvétel feltétele a szóbeli motivációs beszélgetésen való alkalmas minősítés.

A humán tagozatnak kitüntetett
szerepe van: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget
hagyományoz. Egy nép szimbolikus szövegei, történelmi forrásai többnyire olyan
írások, amelyek a legszorosabb összetartozást fejezik ki. Ezek olvasása,
tanítása személyiséget formál, fejleszti a szépérzéket, az ítélőképességet, az
erkölcsi érzékenységet. A humán tagozaton kiemelt fontosságú az érzelmi nevelés.

Kultúránk, benne irodalmunk
magyarul született meg, és ezen a nyelven formálódik tovább. A magyar irodalom
a Kárpát-medence magyarságának irodalma. Nyelvünk, történelmünk, kultúránk
közös. Kulturális értelemben egy nemzet vagyunk. Ezért a magyar nyelv és
irodalom és a történelem  is a Kárpát-medencei magyarság irodalmát, történelmét,
szellemi örökségét egységesen és egységben kezeli. 

A középfokú képzés szakaszában, a
9–10. évfolyamon a nevelésnek-oktatásnak sok és sokrétű cél- és
feladatrendszere van:

  • cél, hogy a diákok
    megértsék a nemzet, a szűkebb közösség és az egyes ember kapcsolatát.
    Megismerjék kultúrájukat, annak gondolati, erkölcsi tartalmait, esztétikai
    értékeit. Ennek révén szellemileg és érzelmileg is kötődjenek ahhoz.
    Ismerjék és értsék múltjukat, jelenüket, benne önmagukat.
  • A tanulók felkészítése arra,
    hogy ennek a kulturális hagyománynak értői és később formálói legyenek.
  • A tanulók megértsék a
    gondolkodás, a viselkedés és a nyelvhasználat összefüggéseit,

ennek feltétele a biztos szövegértés és szövegalkotás képességének
fejlesztése. Az, hogy a diákok szabatosan és pontosan, illetve a kommunikációs
helyzetnek megfelelően tudják kifejezni magukat.

  • Ismerjék nyelvünk
    szerkezetét, grammatikáját, a nyelvhelyességi szabályokat, a stilisztikai
    árnyalatokat, hiszen csak ezek ismeretében tudják megítélni saját és a többi
    ember nyelvi teljesítményét. Ezek alapján ismerik fel az adott
    kommunikációs helyzetet, szövegösszefüggést, a műfaji elvárásokat.
  • Cél, hogy a nyelvi megnyilatkozások
    jelentésszintjeit és -árnyalatait a képzési szakasz végén megértsék, mert
    így veszik észre a manipulációt vagy értik meg  az összetett
    üzeneteket.
  • A tanulók tudják elhelyezni
    anyanyelvüket a világ többi nyelve között, ismerjék nyelvük történelmi
    fejlődését. Értsék, hogy a nyelv a jelenben is folyamatosan változik, s
    ezért a változásért felelősséggel tartoznak.
  • Alakuljon ki
    nyelvhasználati igényességük. Legyen elemi elvárás számukra – önmaguktól
    és másoktól is – a pontos és a magyar nyelvhelyességi szabályokat betartó
    szövegalkotás, a magyar helyesírás szabályainak ismerete.
  • Értsék meg és példákkal
    tudják szemléltetni, hogy a nyelv és a gondolkodás, a beszéd és a
    gondolkodás feltételezik egymást, szorosan összefüggnek, ismerjék fel,
    hogy a nyelv szegényedése a gondolkodás szegényedését jelenti.
  • Fontos cél a digitális
    kompetencia fejlesztése is, az IKT-eszközök tudatos és kreatív
    alkalmazása.
  • A digitális világ
    bővülésével a diákokra hatalmas információ-mennyiség zúdul. Meg kell
    tanulniuk kiválasztani a fontos, értékes adatokat és ismereteket, azt is,
    hogy ezen adatokat és információkat etikusan és
    kritikusan használják, építsék be  tudásukba.
  • Az irodalmi szövegek
    megértéséhez elengedhetetlen, hogy a diákok rendelkezzenek megfelelő
    művészettörténeti, műfajtörténeti, irodalomelméleti, -történeti
    ismeretekkel. A képzési szakasz első felében ezek az ismeretek állnak a
    tananyag középpontjában. Fontos, hogy a diákok az irodalmat és a
    történelmet egy közösség történelmi-társadalmi folyamataként is lássák. A
    képzési szakasz második felében a szerzői portrék és  látásmódok is
    helyet kapnak az irodalom tanításában. Mindkét
    képzési szakasz célja és feladata az irodalmi művek elemző értelmezése.

    Ez fejleszti a gondolkodást, az erkölcsi érzéket, segíti az érzelmi nevelést.
    Az önálló elemzési készség fejleszti az önismeretet, önbizalmat ad,
    fejleszti az anyanyelvi kompetenciát is.
  • Cél, hogy a tanulók
    rendelkezzenek az irodalmi művek értelmezéséhez szükséges elemzési
    stratégiákkal. A művek tartalmi összefoglalásán túl vállalkozzanak önálló
    értelmezés kialakítására.
  • Vegyék észre a különböző
    korok szerzői, művei között kialakuló párbeszédet, az irodalom
    vándortémáit és motívumait, értsék meg azok jelentésváltozását.
  • A XXI. század emberei már
    élethosszig tanulnak, ezért a diákoknak meg kell őrizni kíváncsiságukat,
    meg kell tanulniuk középiskolás módon tanulni. Ennek feltétele, hogy
    olvasó emberekké neveljük őket, akik többféle olvasási és értelmezési technikákkal
    rendelkeznek, az általuk olvasott szövegeket képesek mérlegelve
    végiggondolni. Össze tudják kapcsolni a már meglévő ismereteiket az
    olvasott, hallott vagy a digitális szövegek tartalmával, képesek meglátni
    és kiemelni az összefüggéseket. Tudnak önállóan jegyzetelni.
  • Alakuljon ki a diákokban az
    önfejlesztés igénye. Ennek alapja az önvizsgálaton alapuló magatartás és
    gondolkodás fejlesztése. Az irodalmi szövegek sokfélesége biztosítja, hogy
    olyan esztétikai, morális, lélektani, társadalmi kérdésekkel
    szembesüljenek a tanulók, amelyekben felismerik önmagukat, saját
    gondjaikat.
  • Kiemelt cél a gondolkodni
    tanítás, kíváncsiságuk, alkotókedvük megtartásával. 

A magyar nyelv és az irodalom
tantárgy fejlesztési céljai jórészt összehangolhatók: az alaptantervben
meghatározott hat fő fejlesztési területből (szövegértés; szövegalkotás;
olvasóvá nevelés; mérlegelő gondolkodás, véleményalkotás; anyanyelvi kultúra, anyanyelvi
ismeretek; irodalmi kultúra, irodalmi ismeretek) négy mindkét tantárgy
keretében fejleszthető. Minden nyelvtanóra kiemelt feladata a szövegértés és a
szövegalkotás tanítása. 

A magyar nyelv és irodalom más
tantárgyakhoz, műveltségterületekhez is kötődik.  A tantárgyi koncentráció
kialakítása a tantárgyi struktúra egyik fontos elve. Bizonyos irodalmi témakörök feldolgozásához ajánljuk a
művek filmes vagy színházi adaptációjának beépítését az órai munkába vagy a
házi feladatba.

A magyar nyelv és irodalom
tanításának nemcsak a műveltségátadás, a kompetenciafejlesztés, hanem az
érzelmi nevelés is a célja. A diákok érzelmi fejlődése az alapja későbbi
személyes boldogulásuknak, együttműködési képességüknek, társadalmi
beilleszkedésüknek és kulturált viselkedésüknek.

A képzési szakasz feladata, hogy
a tanulókat felkészítse az érettségire, tegye lehetővé – megfelelő ismeret,
műveltség átadásával, a tanulói kompetenciák fejlesztésével – a sikeres
továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést. Érett, gondolkodó, ép
erkölcsi érzékkel rendelkező, kiegyensúlyozott felnőttekként kerüljenek ki a
közoktatásból.

Humán tagozaton tanuló a történelemtanulás során különféle jellegű
tudástartalmakkal és különböző típusú feladatokkal találkozik, amelyek
megtanulásához, illetve elvégzéséhez különféle módszereket kell választania. A
történelmi információk keresése és feldolgozása, a forráskritika, a
következtetések levonása és egyéb gondolkodási műveletek közvetítő hatásuk
révén általában fejlesztik a tanulási kompetenciákat. A történelmi értelmező
kulcsfogalmak megértésén és állandó használatán keresztül a tanuló fejleszti a
lényeges és kevésbé lényeges elemek megkülönböztetésének és rendszerezésének a
tanulás során elengedhetetlenül fontos képességét.

A tanuló a történelemtanulás
során megtapasztalja, hogy a történelemtudása az iskolán kívül, más
élethelyzetekben, illetve a jelen társadalmi, gazdasági és politikai
jelenségeinek megértéséhez és megítéléséhez is segítséget nyújt. Ez a
tapasztalat – az iskolai történelemtanulás élményszerűsége mellett – erős
ösztönzést adhat az élethosszig tartó tanulásra vagy legalábbis a történelmi és
társadalmi kérdések iránti érdeklődésre.

Kommunikációs kompetenciát is
fejlesztünk: történelmi források feldolgozása a szövegértés fejlesztésének
egyik hatékony módja. A tanuló a
felmerülő történelmi problémákról beszélgetéseket folytat, érveket gyűjt,
azokat írásban és szóban összefoglalja, digitális kommunikációs eszközök
segítségével mutatja be. A különböző típusú, más-más korokból és eltérő
társadalmi közegekből származó források feldolgozása pedig nagyban segíti a
különféle kommunikációs környezetek (kontextusok) közötti magabiztos eligazodást.

A történelem tanulása során a digitális eszközök etikus,
felelősségteljes használatával a tanuló információkezelési és -feldolgozási
készségei fejlődnek, ami elősegíti elemző és mérlegelő gondolkodása
kialakulását és elmélyítését is,
aminek része a megszerzett információk
ellenőrzése, hitelességének vizsgálata
. A történelmi forrásokat tartalmazó internetes portálok,
hang- és filmarchívumok és adatbázisok megismerése és használata, az itt talált
források feldolgozása elengedhetetlen feltétele a korszerű történelemtanulásnak.
A digitális információfeldolgozás, illetve a digitális kommunikáció
fejlesztésének nagy szerepe van a közéleti tájékozódási készségek
kialakításában, így a felelős és aktív állampolgárrá nevelésben.

A matematikai, gondolkodási kompetenciák is fejlődnek. A
tanuló az információk, illetve a források feldolgozása során problémákat
azonosít, magyarázatokat fogalmaz meg, kiemeli a lényeget, következtetéseket
von le. A történelmi ismeretek, fogalmak elsajátításával, valamint a történelmi
források és interpretációk mérlegelésével, hipotézisek alkotásával fejlődik az
elemző, problémamegoldó gondolkodása. Mindezek együttesen segítik a
differenciált történelmi gondolkodás kialakulását, melynek következtében a
tanuló képessé válik események, folyamatok és jelenségek különböző szempontú
megközelítésére, valamint bizonyos történések okainak és következményeinek több
szempontú feltárására.

A tanuló a különböző történelmi
korok mindennapi életének vizsgálatával, az életmód változatos formáinak,
valamint történelmi életutaknak és cselekedeteknek a megismerésével
viszonyítási pontokat találhat, illetve követhető modelleket adaptálhat saját
életútjának tervezéséhez és szervezéséhez. A tanulóban tudatosul, hogy nehéz
élethelyzetekben is kialakíthatók cselekvési tervek, lehetőségek. Értékeli a
válságos történelmi helyzetekben megnyilvánuló bátorság, kitartás,
önfeláldozás, segítségnyújtás és szolidaritás követésre méltó példáit. A tanuló
arra törekszik, hogy az emberi cselekedeteket, életutakat, élethelyzeteket,
társadalmi folyamatokat és jelenségeket árnyaltan értelmezze. A társadalmakra,
közösségekre jellemző magatartási és kommunikációs szabályok felismerése a
tanuló alkalmazkodóképességét fejleszti.

A kreativitás a kreatív alkotás,
önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái is fejlődnek. A történelem tanulása során a tanuló
megismeri az emberiség, a magyarság kulturális örökségének fő elemeit. Értékeli
a kiemelkedő emberi alkotásokat és értelmezi azok technológiai, tudományos és
művészeti szerepét. Az egyes történelmi korszakok áttekintése során felismeri
az értékteremtő alkotások jelentőségét, és elemző gondolkodással feltárja
azoknak az életmódra, a mindennapokra gyakorolt hatását.

Munkavállalói,
innovációs és vállalkozói kompetenciák is fontosak a humán tagozaton. A tanuló
megismeri és értékeli az alkotó emberi tevékenységek változatos formáit.
Értelmezi és elismeri a tudósok, kutatók és művészek teljesítményét. Büszke a
magyar tudósok, művészek, sportolók és más értékteremtő, alkotó emberek
kiemelkedő eredményeire, teljesítményeire. Az életmódtörténeti témakörök
feldolgozása révén a tanuló felismeri, hogy a munkavégzés az egyén, a család és
a társadalom létfenntartását biztosítja; belátja, hogy a munka sokszor
küzdelmekkel jár, ugyanakkor személyiségépítő, társadalmi összetartozást is
erősítő tevékenység. A történelmi korszakok jellegzetes, egyedi vagy kiemelkedő
példái kiindulópontként szolgálnak a saját életút tervezésekor, akár a
pályaválasztás során is.
 

Tanulmányi kirándulások, interaktív múzeumlátogatások,
projektek is segítik a tanulók fejlődését. 

Kis türelmet kérünk még

Gimnáziumunkba a beiratkozás Időpontja: 2024. június 26. - Szerda, 8:00-16:00 óra között.

Fogadóóra az Eszében!

A Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium fogadóórát tart.

Időpont: 2024. március 20. - Szerda

Szeretettel hívjuk és várjuk Önöket gimnáziumunkban tartandó fogadóórára, amely 15:00-18:00 ig tart. 

Meghívó!

Esze Tamás jótékonysági bál

2024. február 10. - Szombat

Sok szeretettel hívjuk és várjuk Önöket gimnáziumunk jótékonysági báljára, melyet 2024. február 10-én tartunk a St. Jonathan Rendezvényházban. Támogatói jegyek még kaphatók.

Megszakítás